Diktatúrák és demokráciák a két világháború között
Lehetséges esszékérdés: Mutassa be a fasizmus hatalomra jutását
és berendezkedését Olaszországban!
A fasizmus fogalma magába foglalja az összes fasiszta jellegű pártot, eszmét és szervezetet, amely országonként más követeléseket tartalmazhat.
A bal- és jobboldal küzdelme Olaszországban:
- győztes, de nem elégítik ki területi igényeit
- az első vh. következtében éhínség és válságok
- délen földfoglalás, északon gyárfoglalás
- jobboldal: 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek szövetsége) Benito Mussolini (eredetileg szocialista beállítottságú újságíró; a F.1921-ben átalakul Nemzeti Fasiszta Párttá
- támogatja: a nagypolgárság, katonatisztek, királyi ház, Vatikán, nagybirtokosok, fegyveres alakulata a feketeingesek
- baloldal: 1921 Olasz Kommunista Párt (Togliatti), támogatja a munkásság egy része
1920-21 fegyveres harc a fasiszta alakulatok és a munkásság között (megindul a baloldali szervezetek és intézmények felszámolása).
1922. okt. kormány a fasizmus térhódítása ellen a szükségállapot kihirdetését kéri III. Viktor Emánuel királytól, aki ezt visszautasítja, ezzel szabad utat biztosítva a fasiszta hatalomátvételhez.
1922. okt. 29. Marcia su Roma (300 ezres sereg indul a fővárosba, de 30-40 km-re a fővárostól megállnak, várva a támadási parancsot): Mussolini miniszterelnök lesz, ezzel megkezdődik a fasiszta diktatúra lassú kiépülése. (parlamentáris kormányforma + koalíciós kormány + demokratikus intézmények)
Az olasz és a német fasizmus különbségei:
- a tv.-es keretek fennmaradnak
- a kiépüléséhez hosszú idő szükséges
- zsidóüldözés nem jellemzi
- a munkásság egy része Mussolinit támogatja
- pozitívuma: a maffia ellen fellép
- a történelmi múlttal (Római Birodalom) való operálás
- hat rá a Marinetti-féle futurizmus (minden rossz és bűnös, mindent
le kell rombolni, hogy újjá lehessen építeni a világot)
Mussolini először koalíciós kormányt alapít, és működnek az ellenzéki pártok is. 1924-ben meggyilkolják az ellenzéki párt egyik - Mussolinit bíráló - legnépszerűbb
személyiségét (Giacomo Matteotti képviselő). Súlyos válság; Mussolini győz.
1923: létrejön és beépül az államszervezetbe a Fasiszta Nagytanács.
1925-26. megindul az ellenzéki pártok felszámolása, a sajtószabadság korlátozása, Mussolini rendeleti úton kormányoz, csak a királynak felelős, a parlamentnek nem.
1928 választójogi tv.: csak a szindikátusok és a Fasiszta Nagytanács
állítja össze a képviselőjelöltek névsorát - korporatív (hivatásrendi) államszervezet: munkáltatók + munkások szindikátusokat alakítanak (vez: fasiszta párt), minden más mozgalom tilos
- külpolitika:
- igények: Balkán és É-Afrika (Cél: a Római Bir. újjászervezése)
- 1923 Fiume elfoglalása
- 1927 olasz - magyar szerződés
1929 lateráni egyezmény (IX. Piusszal): a Vatikán független állam a pápa fennhatósága alatt + katolikus az államvallás
- 1934 római jegyzőkönyvek
- 1936 Berlin - Róma tengely
- 1935 - 36 Abesszina elfoglalása
- 1936 a fasiszta Spo. támogatása
- 1937 Antikomintern paktum
- 1939 Albánia elfoglalása
Részlet az olasz fasiszták tízparancsolatából (1934-es változat):
1. A fasiszta, különösen, ha katona, legyen tudatában annak, hogy nincs örök béke.
4. A bajtársad legyen a testvéred, először azért, mert vele élsz, másodszor azért, mert úgy gondolkozik, mint te.
5. A puskát és a tölténytáskát nem azért kaptad, hogy az tétlenségben rozsdásodják, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad.
8. Mussolininak mindig igaza van!
Esszékérdés: Milyen lépésekben történik meg a weimari Németország bukása
és a nemzeti szocialista állam kiépítése?
Németország sajátosságai:
- hagyományos német militarizmus
- az I. vh. vesztese +a békeszerződés
- weimari köztársaság + alkotmánya
- a német munkásmozgalom sajátos tradíciói (az NKP és NSZDP ellentéte)
- a nemzetiszocialista mozgalom léte
- ideológia: pángermánizmus (a német faj elsőbbsége és felsőbbsége)
A német politika irányvonalai:
1. a szembeszegülés politikája: versailles-i pontokat nem kell teljesíteni
2. teljesítési politika: ha teljesítik a diktátumokat, akkor a nagyhatalmak segítik No.-t, így No. talpra fog állni
1919-23 szembeszegülési politika
1923 Gustav Stresemann a kancellár: teljesítési politika
A német nemzetiszocialista munkáspárt (NSDAP)
A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpártok befolyása csökkent. A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert (megnőtt az NSDAP (Nationalsonzialistische Deutsche Arbeiterpartei) befolyása. Főként a kispolgári és középrétegeket nyerték meg.
Adolf Hitler 1889. ápr. 20-án szül. az ausztriai Braunauban. 1914-ben önkéntesnek jelentkezett a német hadseregbe, és végigszolgálta a háborút
1919-ben került kapcsolatba az NSDAP-val, amelynek később tagja, majd 1921. júl.-tól vezetője lett.
Főbb vezetők: Hitler a Führer, Ernst Röhm, az SA vezére, Herman Göring, később légimarsall, Joseph Goebbels, később propagandaminiszter, Rudolf Hess
Hitler helyettese)
1920-21 országos kiterjesztés
1921 az SA (náci rohamosztagok) létrehozása
1923 nov. 9. Sörpuccs: komolytalan kísérlet a hatalom megszerzésére, ennek
következtében Hitlert letartóztatják (5 év; Landsberg):
Itt írja meg a Mein Kampf-ot (Harcom); lefektetett ideológia:
- a versailles-i béke egyoldalú felszámolása
- élettér (lebensraum)- elmélet: No. túlnépesedik, ezért új területekre van szüksége (1. lépés: valamennyi német egységesítése, 2. lépés: egész Európa Nagynémet Birodalom, 3. lépés: német világbirodalom)
- indoklás: a német az ún. herrenvolk kategória (uralkodó faj):
- másodrendű fajok, az úgynevezett rokon népek (flamand, holland, skandináv)
- alsóbbrendű rabszolga népek a szlávok és keleti népek
- kiirtandó népek a zsidók és cigányok
- übermensch: „ember feletti ember" - Nietzsche szóhasználatának kiforgatása
- fajelmélet + antiszemitizmus
- demokrácia és munkásmozgalom-ellenesség
- antikapitalista és szociális demagógia
1926 az NSDAP létszámának rohamos növekedése
Ígéretek: - szociális demagógia
- junkerek: új piac és föld
- leszerelt katonatisztek: új, nagy hadsereg
- értelmiség: hivatal
- munkások: munkanélküliség megszűntetése + jobb fizetés
- parasztság: föld
- mindenkinek: TB reform + oktatás fejlesztése + egészségügy
1929 – 33 a tagság 0,1-1,4 millió fő; a szavazók 0,8-13,7 millió fő
1931 a Harzburgi Front létrejötte: NSDAP és finánctőke, nagytőke, junkerek, a vezérkar és más szélsőjobboldali szervezetek (Stahlhelm) akcióegysége, amelynek értelmében az NSDAP fokozott anyagi támogatást kap, Hitler pedig megvalósítja munkásmozgalom-ellenes programját és soviniszta külpolitikáját.
1932 nov. választások: az NSDAP 2 millió szavazatot veszít, ezért a Harzburgi
Front gyorsan hatalomra segíti H.-t.
1933. jan.30. Hindenburg kancellárrá (miniszterelnökké) nevezi ki (a náciknak, egyelőre, osztozniuk kell más pártokkal is a hatalomban, ezt megszüntetendő feloszlatják a Birodalmi Gyűlést, és új választásokat írnak ki)
1933. febr. 27. felgyullad a Reichstag épülete - a kommunistákat vádolják
1933. febr. 28. szükségállapot + több ezer embert letartóztatnak +korlátozzák a polgári szabadságjogokat.
A választások eredménye: még mindig 30%-a munkáspártok aránya, de ténylegesen jóval gyengébbek (nem szövetkeznek egymással)
Intézkedések:
- a nagytőke felé: érvénytelenítik a kommunistákra adott szavazatokat, a párt képviselőit letartóztatják, betiltják a pártot (idővel mind erre jut)
- feloszlatják a szakszervezeteket, a munkásokat munkafrontokba tömörítik
- kötelező munkaszolgálat bevezetése
- a junkerek felé: (új agrártv.) a nagybirtok érintetlen marad (a föld nélkül maradottaknak remény, majd a hódításokból kapnak)
- monopóliumok: kényszerkartellezési tv.
- finánctőke: Gazdasági Főbizottság felállítása
- ellentét a társadalmi bázis (kispolgárság) és a Hitlert támogató csoportok között, az SA követeléseit nem akarja teljesíteni
1934. jún. 30. a "hosszú kések éjszakája": az SA vezetőinek meggyilkolása
(helyette az SS = védőosztag: eredetileg Hitler testőrsége, később különlegesen kiképzett elitalakulatok)
1933. No. kilép a Népszövetségből
1934. aug. 2. Hindenburg meghal: Hitler lesz a közt.eln. (1938-tól a hadsereg, a Reichswehr főparancsnoka is)
1935. Saar-vidék "népszavazás" + általános hadkötelezettség + a légierő felállítása + a locarnoi szerződés felbontása + a nürnbergi faji törvények (a zsidókat megfosztja állampolgárságuktól)
1936 katonailag megszállja a Rajna vidéket + Japánnal antikomintern paktum
"Ha majd a világ romokban hever,
Bánja az ördög, - köpni rá!
Mégis tovább masírozunk,
Mert ma miénk Németország,
Holnap pedig az egész világ!" (Náci induló)
„A vörös színben a mozgalom szociális gondolatát látjuk, a fehérben a
nemzeti eszmét, a horogkeresztben pedig az árja ember győzelméért folytatott harc misszióját, és egyben az alkotó munka gondolatának győzelmét, amely mindig antiszemita volt és az is marad."
(Hitler a párt zászlajáról)
Esszé: Hogyan élte meg, és hogyan lábalt ki a válságból az 1930-as években
az Amerikai Egyesült Államok?
1933 New Deal (Új irányvonal), Franklin Delano Roosevelt: 1932-45.(Roosevelt szervezte program; első lépése 15 nagy jelentőségű tv. elfogadása volt)
- az állam beavatkozása a gazdaságba:
- bank: betéteket garantálják, az elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és bankpolitikába
- ipar: a tisztességes verseny kódexe
- Országos Helyreállítási Bizottság
- kényszerkartellezési tv.
- közmunkák szervezése (munkanélküliség csökkentésére)
- mg.: a vetésterület csökkentése és megsemmisítés kártérítéssel, állami felvásárlás, termelési mennyiségek meghatározása (egyszóval a farmerok támogatása)
- az állam beavatkozása a társadalomba:
- szociális tv.hozás: szakszervezete alapítási jog, sztrájkjog, kollektív szerződéshez való jog, TB
- a munkanélküliség felszámolása: J. M. Keynes (angol közgazdász)
növekedési elméletének gyakorlati megvalósítása: olyan ágazatokat kell fejleszteni,
amelyek felszívják a munkanélküliséget, de nem teremtenek fogyasztási cikkeket
(hadiipar + infrastruktúra) + multiplikátor-hatás: az egyik ágazat fellendülése kihat az egész nemzetgazdaságra.
Külpolitika:
- 1933 diplomáciai kapcsolatok a SZU-val
- latin-amerikai országokkal a jószomszédság elve (gazdasági függőség)
A nagy gazdasági világválság
- előzményei:
- stabilizáció USA pénzből (a világgazdaság függő az USA-tól)
- a világkereskedelem visszaesése, a vámok megnövekedése
- a korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz- és textilipar)
- beruházási láz (tőzsde; részvények; nagy spekulációs lehetőség)
- hatalmas túltermelési válság: hatalmas árukészletek, ezek ára zuhanni kezd, emiatt leáll a termelés, bezárnak az üzemek, növekszik a munkanélküliség, ezzel szűkül a belső piac (nincs pénz vásárolni), még kevesebbet kell termelni.
- lefolyása:
- 1929 okt. 29. New York (a tőzsde összeomlik, rengeteg részvény cserélt gazdát; az árfolyam 1 hét alatt 40%-ot esett vissza)
- a tőzsde összeomlása: ipari és mezőgazdasági csőd
- bankcsőd (a betéteket kiveszik)
- hitelválság (nincs miből finanszírozni a vállalkozásokat)
- munkanélküliség
Következményei:
- munkanélküliség (széles néptömegek létbizonytalansága - 30 millió munkanélküli a világon)
- a kis-és középüzemek tönkremennek
- a szélsőséges (jobb és bal) mozgalmak megerősödnek
- politikai és kormányválságok
- állammonopolista tendenciák megjelenése (az államnak be kell avatkoznia - J. M. Keynes)
- a világkereskedelem 65%-al visszaesett.
A Sztálini diktatúra kiépítése a Szovjetunióban
Tervgazdaság és kollektivizálás: az 1927-ben lezajlott XV. kongresszuson
Sztálin gazdaságpolitikai koncepciója győzött. Szerinte az ipar fejlődik, a mezőgazdaság viszont – a magántulajdon jelenléte miatt - nem. Meg kell szüntetni a mezőgazdaság szétszórt, kisparaszti formáit, és szocialista átszervezést kell végrehajtani. Sztálin a mezőgazdaság kollektivizálását összekapcsolta a kulákság kiirtásának gondolatával. Preobrazsenszkij "eredeti szocialista felhalmozás" elmélete szerint a parasztságtól elvett "többletadó" adná az iparfejlesztés alapját. A kolhozokba és szovhozokba kényszerült parasztság mértéktelen kizsákmányolásával megindult az iparfejlesztés.
Az iparfejlesztés kulcsát Sztálin a tervutasításos rendszerben látta.
1929. az első 5 éves terv: az emberi munka teljes körű kihasználására épültek, irreális határidőket szabtak (munkaverseny). Az erőltetett fejlesztés eredményeként 1500 új üzem épült, felfutott az olajtermelés, a vasgyártás, a villamosítás. Új ipari területek jöttek létre, amelyek sorsdöntő jelentőségre tettek szert a II.világháború idején. A terv időszakában mintegy 100 új város épült. A mezőgazdaság kollektivizálása - gépi és anyagi háttér nélkül -, erőszakos módszerekkel történt. A termelés tovább csökkent, éhínségek alakultak ki, nőtt az elégedetlenség, zendülések robbantak ki.
1934. december 1-jén Leningrádban, a Szmolnijban, meggyilkolták KIROVOT, az SZKP központi bizottságának titkárát.
Megkezdődött a hamis vádak alapján indított koncepciós perek sorozata, amely
beletorkollott a sztálini terror félelmetes időszakába. Egymást követték a törvénysértő eljárások. Mindezek indoklásaként Sztálin 1937. márciusában a Központi Bizottság ülésén fejtette ki hírhedtté vált tételét, amely szerint a szocializmus ellenségeinek visszaszorulásával az osztályharc - törvényszerűen - egyre fokozódik, és a párt tagjainak legfontosabb feladata az éberség erősítése. Ez az éberség – hamarosan - szélsőséges bizalmatlanságba csapott át. A pártban hatalmas tisztogatás kezdődött, amelynek eredményeként százezreket zártak ki. Akiket kizártak, szinte kivétel nélkül börtönbe vagy táborba kerültek. Egyes repressziók 4-5 ezer vezetőt érintettek, és kb. 4-5 millió volt a politikai perekben érintettek száma.
Ekkor épül ki a "Gulag-szigetcsoport", amely az egész országot behálózta, a II. világháború után pedig 10-12 millió ember rabszolgamunkáját biztosította állandó jelleggel a „szocializmus építéséhez".
A törvénytelenségek, talán, a Vörös Hadsereg körében jártak az egész nép szempontjából a legtragikusabb következményekkel. A Szu.-ban 1935 novemberében nevezték ki az első 5 marsallt, köztük volt TUHACSEVSZKIJ is.
Az első nagy katonai per 1937 júniusában zajlott le, amelyben Tuhacsevszkijt és két tábornok társát ítélték halálra. A perrel elkezdődött egy sorozat, amelyben a Vörös Hadsereget szörny veszteségek érték. A háború előtt néhány évvel Sztálin gyakorlatilag lefejeztette az egész hadsereget. Lényegét tekintve ez a rendszer személyi diktatúra volt Sztálinnal az élen és az őt feltétel nélkül kiszolgáló saját embereivel.
