A francia forradalom és Napóleon kora

Gazdasági helyzet: alapvetően feudális rendszer; a lakosság 80%-a a földből élt, kevés a szabad paraszti birtokos és földbérlő, sok a jobbágy és a nincstelen.

-        Szolgáltatások: egyháznak: dézsma (tized)
földesúrnak: dézsma (kilencedik tized) természetben ill. pénzben, robot + banalitások
királynak: közvetlen adó formájában: forgalmi adó (fogyasztási: pl. szesz, sóilleték)
-    Eltérő súly-, hossz és űrmértékek a tartományokban, a sok vám költségpazarló, rossz úthálózat;
-    Elmélyülő válság: az államadósság fizetése akadozik 1788. Franciaországban bejelentik az államcsődöt (2 milliárd livre hiány évi 500 millió bevétel mellett).

Az uralkodó osztály rendjei:
I.                    papság: főpapság (érsekek, püspökök) apátok
II.                 nemesség:     „a kard nemessége” = született nemesség, arisztokrácia;
taláros nemesség = hivatali nemesség, vásárolt tisztségek révén).
III.               polgárság: mintegy 18% (gyárosok, kézművesek, kereskedők, kishivatalnokok)

Az első két rend a lakosság 2%-a, a harmadikkal együtt is csak 20%, szélesebb értelemben a harmadik rend a lakosság 98%-át jelentette.

1789. május 5. Versailles: a rendi gyűlés összehívása - a rendi gyűlés nemzetgyűléssé nyilvánítja magát, labdaházi eskü az együttmaradásrólaz alkotmányozás kezdete, a küldöttek együttes ülése).
1789. júl. 14. a Bastille ostroma; La Fayette márki vezetésével megalakul a nemzetőrség; trikolór, a francia nemzeti színek; a parasztság megrohanta a nemesi kastélyokat, gyilkolás, pusztítás, a Grand terror (Nagy félelem, megfélemlítés) korszaka, adóívek, kiváltságlevelek égetése;
1789. aug. 4-5. Az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt a feudális rendszer megszüntetéséről; a nemesség (kénytelen-kelletlen) lemond címeiről, születése előjogairól (polgártárs megszólítás), a robotról, a nemesi igazságszolgáltatásról; a városok is lemondtak kiváltságaikról; a papság lemondott a dézsmáról (tized).
1789. aug. 26. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának kihirdetése: politikai jogegyenlőség, a tulajdon szabadsága és védelme, szólás-, sajtó-, gyülekezése-, és vallásszabadság.
1789. okt. 6. A király ellenállása (nem akarja aláírni a nemzetgyűlési határozatokat), az asszonyok tüntetése Versailles-ból a királyt Párizsba kényszerítette (Tuileriák).
1791. jún. 20. XVI. Lajos szökési kísérlete - felismerték, visszavitték Párizsba.
1791. Pillnitzi nyilatkozat: az osztrák császár és a porosz király háborúval fenyegette a francia alattvalókat, amennyiben a régi rendet megváltoztatják. Francia nemesek és papok emigráltak, s külföldön fegyverkeztek a forradalmat felszámolni kívánó erők.
1791. szept. 3. Alkotmány (Alkotmányos monarchia) egykamarás parlament, cenzusos választójog (vagyon) alapján; kiváltságok eltörlése, polgári szabadságjogok alkotmányba foglalása;
Törvényhozó nemzetgyűlés összeülése:
-        jobboldal (az alkotmányos monarchia hívei, nagypolgárság, liberális arisztokrácia;)
-        középen a girondisták, (középpolgárság, kereskedők, tehetősebb polgárok érdekképviselete),
-        baloldalon jakobinusok (a Szent Jakab kolostorban gyűléseiket tartók), kispolgárság.
1792. aug. 10. A Tuileriák ostroma, a monarchia bukása; a király bebörtönzése.
1792. szept. 20. A valmy ütközet, a poroszok visszaverése. A köztársaság kikiáltása
1793. jan. 21. A király, Capet Lajos kivégzése.                           
1793. jún. 2. Párizs népének fölkelése a jobboldal ellen (jakobinus izgatás), a girondista kormány megbuktatása (képviselőik letartóztatása, később kivégzése).
1793. június 24. Köztársasági alkotmány elfogadása, amelyet a válságos helyzet miatt egyelőre nem vezetnek be: választójog 21 évtől; a rabszolgaság megszüntetése a gyarmatokon; földosztás a parasztoknak; új forradalmi időszámítás, általános hadkötelezettség bevezetése.
1793. szept. 17. a Közjóléti Bizottság diktatúrája, a „szabadság zsarnoksága”: egyik ideológusa Saint Just.
1794. április a mérsékelt jakobinus vezetők (Danton és társai) kivégzése.
1794. júl. 27-28. (Thermidor 9.) Megbukott a jakobinus diktatúra; Robespierre elítélése, kivégzése.
1794. júl. 27 - 1799. nov. 10. Köztársaság, Thermidori Konvent a vagyonosak újra befolyáshoz jutnak.
1795. aug. Új polgári köztársasági alkotmány: cenzusos választójog, visszatérés az 1789-es elvekhez; a tulajdon szabadsága és zavartalan élvezete; vezetés az előkelők kezében; a végrehajtó hatalmat öt tagból álló Direktórium vette át.
1795. Királypárti (royalista) felkelés Párizsban, Napóleonnal szétlövetik.
1795. őszén Gracchus Babeuf utópikus szocialista Plebejus Kiáltványakivégezték.
1796. Napóleon itáliai győzelmei az északi várnégyszögben.
1798-1799. Napóleon egyiptomi hadjárata; Abukirnál angol tengeri győzelem a francia hajóhad felett; a szárazföldi győzelem után Napóleon visszatérése Franciaországba.
1799. nov. 9-10. Napóleon államcsínyeKonzulátus három konzullal, Napóleon az első konzul.
•    Erőskezű rendőrség szervezése – Fuchet
•    Polgári törvénykönyv -a Code Napoleon kiadása.
•    1803. pénzreform: értékálló pénz, merkantilizmus.
•    A pénzarisztokrácia támogatta Napóleont: nincs anarchia, stabil pénz, az új francia bank hitelét az állam szavatolja, megindul a tőkebeáramlás.
•    A parasztság támogatta Napóleont: az elkobzott földek felosztásából szabad földtulajdon, az ármaximálás eltörlése, a kötelező terménybe- szolgáltatás megszűnik, a közlekedés javul, a közbiztonság jobb.
•    1803. concordátum VII. Pius pápával - kiegyezés, hogy Isten kegyelméből uralkodik1804. Napóleont francia császárrá koronázták!
Napóleon politikája
•    Aki csatlakozik hozzá, felhasználja szolgálatait: a politikusok félnek tőle, a katonák imádják.
•    Háború: természetes határok elve szerint, a cél csak a következő háború megnyerése.
•    Legfőbb ellenfele Anglia; kontinentális zárlattal blokádot vont ellene, hogy gazdaságilag megtörje!
Hadjáratok
•    1805. Trafalgar, Austerlitz – a három császár csatája.               
•    1806. Jénaa Német-római Császárság megszüntetéseRajnai Szövetség
•    1809. Wagram - Ausztria legyőzése
•    1812. Oroszország megleckéztetés volt a cél (oka: a kontinentális zárlat megsértése). A korai hideg és az elhúzódó utánpótlásvonalak leapasztották N. haderejét. Borogyinonál Kutuzov viszavonult ugyan, de seregét megmentettefelégették a vidéket - utánpótlás hiányában, a  hideg és járvány tizedelte a franciákata sereg töredéke tért csupán haza.
•    1813. Lipcse: a "népek csatája" – legyőzték Napóleont, ellenfelei bevonultak 1814-ben Párizsba, a trónról lemondatták, de a császári címről nem - Elba szigetére került angol őrizetbe.
•    1815. márc. Napóleon ismét Franciaországban, harc nélkül, diadalmenetben jut el Párizsig, 100 napos uralom, de Anglia-Oroszország-Poroszország-Ausztria szövetkeztek ellene és Waterloo-nál (Wellington a „vasherceg” hadvezetésével) legyőztékSzent Ilona szigetére száműzték haláláig.


Európa új rendjének kialakítása – 1814-15 bécsi kongresszus
•    Európa visszarendeződése1789-es határok. Belgium és Hollandia egyesítéseNémetalföldi királyság.
•    Oroszország megkapja Finnországot, a varsói hercegség keleti részét; Svédország megkapta Norvégiát.
•    Anglia tengeri hatalmához kap stratégiai pontokat: Málta, Helgoland, Ceylon, Fokföld.
•    Svájc függetlenségét szavatolták; Itália széttagoltsága megmaradt.
•    Megszűnt a Német-római Császárság, helyette Német Államszövetség (Bund) és Osztrák Császárság.
Szent Szövetség megalakulása – 1815-ben (alapítói: I. Sándor Oo., I. Ferenc Au., III. Frigyes Vilmos Po.; később csatlakozott hozzá Franciaország is).
•    Keresztény uralkodók a felvilágosodás ellen (feudális állameszmény nevében) – a Napóleon alkotta polgári állam megtagadása, törvényeinek eltörlése.
•    polgári forradalmak esetén kölcsönös politikai, katonai segítségnyújtás.
•    A "szent" szóhasználattal a vallási fogalom, isteni támogatás kihangsúlyozása.
A "Szent Szövetség Európája" – a meglévő rend (szer) konzerválása!
•    1818. aacheni kongresszus (Franciaország megszállásának felszámolása, mivel a Bourbon restauráció szilárdnak bizonyult)
•    1819. karlsbadi kongresszus (a német államok egységesen lépnek fel a diákmozgalmak ellen)
•    1820. piemonti és nápolyi megmozdulások Itáliában (carbonari)
•    1820. troppaui kongresszus (döntés a dél-európai szabadságmozgalmak elfojtásáról)
•    1820-23 spanyol zendülés az alkotmány kivívásáért 
•    1822. veronai kongresszus (spanyol alkotmányos mozgalom elleni fellépésről hoztak döntést)
•    1825. dekabrista mozgalom Oroszországban, amelyet kíméletlenül levert I. Miklós orosz cár.
•    1821-29. görög szabadságharc Törökországgal szemben, melyet Anglia gazdasági érdekei miatt támogat.
•    1830-ban a francia „ANCIEN REGIME” (régi rendszer) visszaállítási kísérletei megbuktak a liberális szellem hatására  Lajos Fülöp alkotmányos királysága.
•    1830-31 lengyel szabadságharc, amit I. Miklós orosz cár eltiport.
•    1848-49 az európai forradalmak (Párizs, Milánó, Bécs, Pest, Berlin, Prága) a liberalizmus jegyében alkotmányt követeltek, amit az abszolút uralkodók (I. Miklós, Ferenc József) Közép-Európában levertek. (lásd magyar forradalom. Tettüket a Szent Szövetség eszméivel indokolták.